Rendhagyó magyaróra a nyelvrokonainkról

rozsa
okt, ked, 2018

Hírek

2018. október 1-én érkezett gimnáziumunkba Szabó Ditta (doktorandusz) az ELTE Finnugor Tanszékéről egy, a Facebookon meghirdetett program keretében, miszerint:

„Kedves Magyartanárok!
Az ELTE Finnugor Tanszékének fiatal oktatói és doktoranduszai szívesen tartanak rendhagyó magyarórát általános és középiskolákban.
Milyenek a tundrai hétköznapok?
Hogyan éljünk túl egy udmurt faluban?
Miért kell hűtőmágnes a nyelvészeti terepmunkához?
Gyakran járunk nyelvrokon népek közt Oroszországban, és a Magyarországra érkező nyelvrokonok többsége is megfordul nálunk.
Szívügyünk, hogy a ‘komi’, ‘hanti’ vagy ‘udmurt’ ne csak egy szó legyen a tankönyvben.
Szívesen osztjuk meg tapasztalatainkat erről a különleges világról.
Útjaink során végignéztünk mari állatáldozatot, halásztunk a hantikkal, sütöttünk rénhúst nyílt tűzön, vezettünk műsort az udmurt tévében.
Sok mesélnivalónk van, mely során nemcsak a nyelvrokon népek életébe adunk betekintést, hanem Oroszország kevéssé ismert mindennapjaiba is.
Természetesen a nyelvrokonság ismertetését is szívesen vállaljuk.
Többször tartottunk előadásokat és interaktív foglalkozásokat az elmúlt években különböző iskolák, civil és egyházi szervezetek meghívására. Ez a lehetőség bárki előtt nyitva áll! Fotókból, történetekből és lelkesedésből nálunk nincs hiány, így a tanév során szívesen ellátogatunk az ország bármely iskolájába.”

Miután megtudtuk, miért lett Ditta finnugrista, mivel foglalkozik (terepmunka, irodai hangzóanyag feldolgozása, tanítás), beszélt arról, hogy a nyelvrokonság nem egyenlő a genetikai rokonsággal. Szólt arról is, hogy az összehasonlító módszerrel, miként lehet figyelni a hang-, alak-, mondat- és jelentéstani azonosságokra (az is fontos, hogy az uráli alapnyelv is- a nyelvtörténet során- egy csomópont lehetett). Az ősnyelvet biztos, hogy beszélték, ebből ma kb. 1000 szót „őriz a nyelvünk”, áltudományos meghatározásokat kizárva, például sumér, hun, török.
(Sok nyelvrokon „meghallgatható” 😊: https://www.youtube.com/watch?v=fpyXQNhIvlk .)

Megnéztük Hajdú Péter- féle nyelvcsaládfát. Kiderítettük, hogy areális elemekre nem utal, sok nyelv kihalt (esetleg nem anyanyelvi szinten, pl. lív nyelv, újra tanítják) a ma a világon létező 7000 nyelv közül közel 80 %-a eltűnik; megváltozott egy- egy nyelv mondattani rendszere is. Hallottunk arról, hogy megtörténhetett egy nyelv beolvadása is egy másikéba, megtudtuk, hogy mit is jelent a nyelvi identitás.
A mi nyelvi példánk igazolja, hogy a földrajzi távolság- nyelvrokonainktól- egyben nyelvészeti távolság is, sőt, mi a környezetünkben „nem értünk senkit, és ők sem bennünket”, nem úgy, mint az olaszok, románok, franciák, spanyolok (kis túlzással).

Ezek után az Udmurt Autonóm Köztársaságról láttunk bemutatót (térképe egy sétáló maci). A Dél- Urál vidékén található, még Európában. Az ott beszélt nyelv 5-ös szintű developing jellegű (fejlődő, nem hivatalos nyelv). 554.000 fő vallja magát udmurtnak, de csak 340.000 fő beszéli is. A terület fővárosa Izsevszk, ahol saját egyetem is működik (Moszkvából 18 óra vonatút).
A szokások furcsaságai:

nincs fürdőszoba vidéken, a fürdőhely különálló épület, csoportosan fürdenek,
az esküvő régen szomorú esemény volt, mert dolgos kéz került el a háztól (különös piros ruhát hordanak a menyasszonyok, sok pénzzel díszítve, mely a vagyont jelzi),
az étkezésben a fő a kását kásával- elv; emellett hajdina, perepecs (tésztakosárka), mályvatea, káposzta, „fél centiméter kapor” mindenre,
a fiatalok hamar családot alapítanak; már 17 évesen egyetemre járnak, majd korán dolgozni kezdenek,
az internetet ők is használják, saját újságjaik, divattervezőik vannak,
sőt meghallgattunk egy mindenki számára ismerős számot is: https://www.youtube.com/watch?v=AGu2vhfbTUE
illetve egy pár link után tovább lehet „szemezgetni:
https://www.youtube.com/watch?v=WKNRGc71hjc —› Buranovoi nagymamák, 2012 Eurovision,